Ismerjük, szeretjük, de a történetéről aránylag keveset tudunk. Mi összegyűjtöttük a kürtőskalács főbb történelmi jellegzetességeit, érdemes elolvasni.
Ismerjük, szeretjük, de a történetéről aránylag keveset tudunk. Mi összegyűjtöttük a kürtőskalács főbb történelmi jellegzetességeit, érdemes elolvasni.
Ezek ismeretében biztos vagyok benne, hogy még jobban fog ízleni ez a különlegesség.
Mikor készítették az első kürtőskalácsot?
A forró parázs fölött forgatott, fadorongon sült süteményekre, az első általunk ismert középkori utalás egy heidelbergi kéziratban olvasható, és az 1450 körüli időkre tehető. Az eredeti recept szerint egy sütődorongra kelt tésztából sodort csíkot kell feltekerni csavarvonalban, majd tojássárgájával való kenegetés után kisütni. Ettől már részletesebb és biztosabb támpontot találhatunk a kürtőskalács első ismert receptjének leírásában, melyet gróf zabolai Mikes Mária 1784. évi erdélyi szakácskönyvében olvashatunk. Érdekessége, hogy ekkor még semmilyen édesítés nem történt sem a sütés előtt, sem pedig utána. Ugyanakkor a felvidéki Simai Kristóf, alig tíz évvel később, 1795-ben megjelent szakácskönyvében található recept már tartalmazza a kürtőskalács sütés utáni édesítését.
Jó nyolcvan évet kellett várni, hogy „Rézi néni” 1876-os szegedi szakácskönyvében felbukkanjon a sütés előtt cukorral meghintett kürtőskalács receptje. Így alakult ki első ízben a karamellizált cukormáz a kürtőskalácson. Ebben a receptben konkrétan azt ajánlják, hogy a dorongra feltekert tésztát még sütés előtt hintsük meg (mandulás) cukorral, azaz ettől a pillanattól fogva a kürtőskalács már nem csak édes, hanem egy új íz (összetevő) is megjelenik.
A ma is ismert receptek főleg a 20. század második felében terjedtek el. Ezekben a kürtőskalács külső rétegeként, a dorongfára feltekert kelttésztát még sütés előtt vaníliás cukorban forgatják meg, amely a sütés folyamán karamellizálódik. Ez az alap, és ezt lehet utólagos ízesítéssel (dió, mandula, kókusz, kakaópor stb.) tovább fokozni.
A fentiek alapján sajnos nem derül ki egyértelműen, hogy mikor készítették az első kürtőskalácsot. Sokkal inkább az látszik, hogy a kürtőskalács folyamatosan fejlődik, átalakul, követi a kor igényeit.
Mi az a Hungarikum?
A hungarikum a magyar nép csúcsteljesítményét jelölő gyűjtőfogalom, amely képes méltó értéket képviselni, valamint másoktól megkülönböztetni és kiemelni a magyarságra jellemző tulajdonságokat, egyediségeket, különlegességeket és minőséget.
Széleskörű társadalmi és szakmai mozgalom indult útjára a kétezres évek elején, majd az egyeztetések eredményeként született meg végül a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény. Ezt az Országgyűlés 2012. április 2-án egyhangú döntéssel elfogadta. A törvény célja, hogy megfelelő jogi keretet adjon a magyarság egésze számára a fontos értékek azonosításához, dokumentálásához, hozzájárulva ezzel az összegyűjtött értékek szélesebb körben való megismertetéséhez.
Ezt követően a „Hungarikum” törvény 2012. július 1-i hatállyal lépett életbe, és a következők szerint határozza meg a hungarikum fogalmát: "hungarikum: gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye."
Jelen pillanatban, a kürtőskaláccsal együtt, összesen 75 hungarikumot tartanak nyilván.
Hogyan lehet valamiből „Hungarikum”?
A nemzeti értékpiramis alulról építkező elvének megfelelően, a meghatározott formanyomtatvány kitöltésével bárki javasolhat értéket az alap szintű értéktárakba történő felvételre. A felvételt követően az immár ún. nemzeti érték felterjeszthető a Hungarikum Bizottsághoz a Magyar Értéktárban található kiemelkedő nemzeti értékek közé, majd pozitív döntést követően újabb felterjesztéssel a Hungarikumok Gyűjteményének hungarikumai közé.
A kürtőskalács, mint „Hungarikum”
A Hungarikum Bizottság 2015. január 29-én döntött a kürtőskalács felvételéről a Magyar Értéktárba.
A kürtőskalács bemutatása:
„Nevét onnan kapta, hogy a hosszúkás, henger alakú sütemény formája a füstelvezetésre használt kürtőre emlékeztet. Az egyik első ismert receptje gróf zabolai Mikes Mária 1784. évi erdélyi szakácskönyvéből származik. A sütemény a 18. század végére a teljes magyar nyelvterületen elterjedt és mind a polgári, mind a népi konyhaművészetnek is meghatározó eleme lett. A 19. és a 20. század során a sütemény receptje számos népszerű magyar szakácskönyvbe is bekerült, a 20. század elején felületét kristálycukorral és dióval kezdték ízesíteni. A süteménnyel kapcsolatban a Dunántúlon botra tekercs, dorongfánk, dorongos fánk; az ország keleti területén a kürtőskalács, kürtősfánk, kürtős pánkó vagy csak egyszerűen kürtős elnevezések használatosak.”
*
A kürtőskalács története jól láthatóan egybeforrt a magyarság történetével, egy igazi több százéves magyar ételről beszélhetünk.
Ez számunkra sokat jelent, a kürtőskalácsot ennek megfelelően tiszteljük és nagy becsben tartjuk, és ez a finom ennivaló elkészítésében is megjelenik.
Próbálja ki ön is, válasszon egy igazi hungarikumot, egy igazi hagyományos recept alapján készült kürtőskalácsot.
