Mindent a desszertekről

A desszert alapvetően egy étkezési fogás. Általában édes ételekből, édességekből, esetleg italokból, pl. desszertborból vagy likőrből áll. Főleg az Egyesült Államokban, de észrevehetően egyre többfelé a világban, ugyanakkor a desszert jelenthet kávét, sajtot, dióféléket vagy más sós ételeket is. Vagy akár a gyümölcsök is ide tartozhatnak, hiszen desszert lehet egy természetes módon cukrot tartalmazó, ugyanakkor egészségesnek számító gyümölcs is.

Szóval desszertnek tekinthetünk minden ételt, legyen szó édességről, sós készítményről, gyümölcsről vagy akár borról, amelyet nem fő, hanem kiegészítő fogásként fogyasztunk el. Egy desszerttel nem feltétlen az éhség csillapítása a cél, bár arra is alkalmas. Mégis inkább a hangulathoz, az eseményhez, a körülményekhez vagy éppen a pillanatnyi kedvünkhöz alkalmazkodik a desszert utáni vágyunk. Néha csak megkívánunk egy finomságot, ami pont a mi hangulatunkhoz, pont abban az időpillanatban a legjobban passzol.

Az édességeket már az ókori Mezopotámiában, illetve az ókori Indiában és egyéb ősi civilizációkban is az istenekkel etették. Ilyenek voltak valószínűleg az első természetes édesítőszerek, mint pl. a szárított gyümölcs vagy a méz. A cukornádat, ami a desszertek elterjedéséhez szükséges volt, már Kr. e. 500 előtt termelték és finomították Indiában, majd első alkalommal 500-ban kristályosították. Ennek eredményeképpen a cukor szállítható lett. Kr. u. 600-ban már Kínában is elérhető lett a cukor. Jellemzően az ázsiai kontinensen a cukor több mint ezer éve adja a főzés és a desszertek alapanyagát. Ezen a téren Európa jelentősen le volt maradva, a cukornád, illetve a cukor egészen a 12. századig ismeretlen volt errefelé.

Az európai történelmet tekintve a középkorra vezethető vissza több édes desszert kialakulása. Ugyanakkor a cukor jellemzően drága volt abban az időben, így csak a tehetősebb családok engedhették meg maguknak a használatát, és ők is csak olykor-olykor. Érdekesség, hogy a feljegyzések szerint az első almás pite receptje 1381-ben látott napvilágot.

Az ipari forradalom a desszertekre is hatással volt. Európában és később Amerikában a desszertek (és más ennivalók) tömegtermelése, feldolgozása, tartósítása és csomagolása kezdődött meg. Szintén népszerűvé váltak a mélyhűtött desszertek is az 1920-as évektől, amikor a fagyasztás, mint élelmiszeripari lehetőség megjelent a piacon.

A desszertvariációk az ízek, a textúrák és a kinézet különféle kombinációiból tevődik össze. Ez magába foglalja a gyümölcsöktől kezdve a szárított dióféléken át az egyszerűbb vagy összetettebb süteményekig és tortákig a különféle ételeket. Desszert lehet pl. keksz, torta, sütemény, puding, fagylalt, édes leves, sós chips, diófélék és persze mindenfajta gyümölcs.

A desszertek főbb fajtái

• Keksz vagy sütemény: az ófrancia bescuit szóból, amely latinul kétszersültet jelent, származtatjuk a keksz szót.
• Torta: édes, finom „kenyerek”, amelyek finom lisztből cukorral készülnek.
• Csokoládé és cukorka: csokoládé a kakaóbab vegyítésével készült, jellemzően édes, gyakran különféle ízesítésekkel fokozott ételek.
• Pohárkrém és puding: általában sűrített tej alappal létrehozott, esetenként tojást is tartalmazó lágy krémes ételek.
• Fagyasztott desszert: a fagylalt, a szorbett és a jégkrém desszertek, amelyek ebbe a kategóriába tartoznak.
• Péksütemény: közismert a kifli vagy egyéb tészta alappal készült, töltött vagy ízesített reggeli étel.

A fentiekből egyértelműen kitűnik, hogy a kürtőskalács szintén a desszertek közé tartozik. Legalábbis eme szempontokat figyelembe véve.

A kürtőskalács, hasonlóan a többi desszerthez különféle ízesítésekkel készülhet. Ráadásul mindez utólagosan kerül az alapra, így az ízvariációk száma szinte végtelen. Ebben az ételben mindenki megtalálhatja a számára ideális ízesítést, aminek köszönhetően a kürtőskalács igazi desszertélményt kínál. Olyan ízharmóniát, ami csak erre a desszertre jellemző.

Próbáld ki Te is! Válaszd a számodra legfinomabb kürtőskalácsot, kényeztesd magad egy igazán finom desszerttel, egy igazi desszertélménnyel.